Idén még nem írtam semmi. Vádoljátok ti is Zét aki azt mondta, hogy amíg ilyen blogot írok úgysem lesz pasim. Nos… blog nélkül sincs, úgyhogy úgy döntöttem újra írok. Különben is a tegnap este megér egy posztot. Kicsit nehezen megy a  gépelés, mert azt hiszem még egy picit részeg vagyok. 12:45 van és a fejemben van egy másik fej ami ki akar jönni, remegek és reszketek, a monitort alig látom. Cinetripen voltam. Aki ismer engem az most felhördül és biztos azt hiszi, hogy fegyverrel kényszerítettek, hogy odamenjek. Hát nem. Saját akaratomból raktam a fejem a guilottine alá… magam sem hiszem el. Mondanom se kell, hogy egy fiú van a dologban, de nagyon meglepődnék, ha ezek után lenne belőle valami. Az egész este szürreális volt. Én-fürdőruhában-elektronikus zenére-táncolok. Megvan ez? Hát az a nagy baj, hogy nekem sincs, mert sajnos megittam az egész cinetrippet kínomban. Bor+jéger+gintonik+vodkanarancs. Szevasz! Csoda, hogy nem fulladtam meg. Szeretnék regényt írni  a tegnap estértől, de sajnos egy ponton túl nagyon homályos, hogy mik történtek ami azért is jó, mert 4:18kor hívtam taxit és 10körül már a Rudasban voltunk. Bátran kijelenthetem, hogy egy hibátlan ufótámadás résztvevője voltam tegnap és, ha minden igaz én magam szóltam nekik, hogy jöjjenek értem. Hogy valami részlettel is szolgáljak elmondanám, hogy elképesztően bizarr dolog ez az egész. A meleg medence hangulatát nagyjából a Parfüm című film végén zajló orgiához tudnám hasonlítani. Arról meg  inkább jobb nem is beszélni, hogy hogy mutathattam, ahogy atomrészegen fürdőruhában ugrálok. Csak abban reménykedhetem, hogy a többiek is ugyanolyan részegek voltak, mint én és ők sem emlékeznek semmire. Na mindegy. Örülök, hogy elmentem, de most nagyon nem jó. Kint esik a hó,  ölni tudnék egy vajas-párizsis zsömléért, de csak négykézláb tudok közlekedni.  Oh jaj.  És most, hogy Eszter elmesélte, hogy mit műveltem disszidálni is akarok. Kurva ufók!