A fogyókúra viszont egész jól halad, eltekintve pár mellékhatástól:
- Folyamatosan éhes vagyok. Elég nehéz úgy létezni, hogy konstansan korog a gyomrom és arról fantáziálok, hogy egy mákostésztával teli kádban grillcsirkét eszem. A hűtőm preventív okokból kong az ürességtől ami tegnap ahhoz a balesethez vezetett, hogy kénytelen voltam megenni azt az utolsó 3 tojásból készült rántottát amire kb. fél zacskó pirospaprika ömlött. Finom volt. Nem.
- Mivel a gyomrom folyton üres ezért már egy pohár bortól becsiccsentek, 3-4 jégertől meg csatakrészeg vagyok. Költséghatékonyság van, másnaposság nincs, cserébe elég kínos mikor 5 perc italozás után úgy vihogok, mint egy gimnazista kamasz.
- Volt szerencsém kipróbálni Dr. Kelen nagyszerű fogyasztó zseléjét is ami állítólag „aktiválja a zsírégetést, serkenti a zsírsejtek távozását, lassítja az újabb lipidek raktározódását”. A tubuson figyelmeztetnek, hogy egy kis melegséget lehet érezni ott ahová felkenjük, ami valójában nagyjából olyan érzés, mintha lángszóróval égetnénk az említett testrészt és még viszket is. Isteni. Sajnos egyik reggel sikerült a szemembe is beletornászni egy mogyorónyit belőle, a részletekbe ne menjünk bele.
A szerelmi életem egyelő a nullával. Udvarlóim sem nagyon vannak kivéve azt a valószínűsíthetően roma származású fiatalembert aki a Rudasban szokott leszólítani. Először azt mondta, hogy „eszem a sunádat”, most hétvégén pedig azt, hogy „jössz te még a papa házába”. Hát nem megyek, pedig annyira szexi volt mikor a száját nyaldosta kacsingatás közben. Amúgy eltudom képzelni, hogy bemutatom őt a szüleimnek: „Szia Apa és Anya! Ő a vőlegényem, Kolompár Lajos.” Nagyjából ebben a stílusban nyomul a kérőm, lehet irigykedni:
Zárásul szeretnék mindenkit figyelmeztetni, hogy az alábbi „jobb kedvre derítő” közhelyek használóinak, mint az ’Akkor jön majd az igazi amikor nem várod vagy feladnád.’ és/vagy ’Sose volt mégy úgy, hogy ne lett volna sehogy.’ fosató port csempészek az italába az első adandó alkalommal.
Csók,
Nyúl
